Tállya

A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.

A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.

A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.

Látnivalók

  • Római katolikus templom
  • Református templom (barokk, 1753)
  • Evangélikus templom (késő barokk)
  • Vár romjai
  • Rákóczi-kúria (17. század)
  • Maillot-kastély (1720)
  • Közép-európai Művészeti Gyűjtemény (a Maillot-kastélyban)
  • Balogh-kúria
  • Postaház (18. század; a településen 1567 óta működik posta)
  • „Európa közepe” szobor
  • Lavotta János síremléke
  • Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek)